A diabéteszes ketoacidózis, röviden DKA, súlyos és akár életveszélyes anyagcsere-állapot. Akkor alakul ki, amikor a szervezetben nincs elegendő hatásos inzulin – emiatt nagy mennyiségű ketontest képződik, a vér pedig savas irányba tolódik el.
Leggyakrabban 1-es típusú cukorbetegségben fordul elő, de 2-es típusnál is előfordulhat. Van, hogy a DKA az addig fel sem ismert cukorbetegség első jele.
A diagnózishoz három eltérésnek kell együtt fennállnia:
• ismert cukorbetegség vagy emelkedett vércukorszint
• megnövekedett ketonszint a vérben vagy a vizeletben
• metabolikus acidózis, vagyis savas irányba tolódott belső környezet
A 2024-es nemzetközi konszenzus szerint a DKA vércukorkritériuma legalább 11,1 mmol/l-es glükózérték, vagy korábban ismert cukorbetegség – de emellett ketózisnak (sok ketontest) és acidózisnak (alcsony pH, „savasodás”) is fenn kell állnia. Ez azért fontos, mert magas vércukor DKA nélkül is előfordulhat, és ritkán DKA is kialakulhat kiugró vércukor nélkül.
Az inzulin segít, hogy a sejtek felhasználják a vérben keringő glükózt. Ha nincs belőle elegendő, vagy nem hat rendesen, a szervezet úgy „érzi”, mintha nem jutna energiához. Beindul a zsírbontás, hogy energiához jusson, ennek mellékterméke viszont a ketontest lesz.
A felszaporodó ketontestek savasítják a vért (acidózis). Eközben a magas vércukor glükózürítést és ozmotikus vízvesztést okoz: a beteg sokat vizel, vizet és elektrolitokat veszít, majd kiszárad. A két folyamat egymást erősítve rontja tovább az állapotot. Ezért van az, hogy az ettől szenvedő beteg nagyon sokat iszik és nagyon sokat vizel.
• erős szomjúság, gyakori vizelés
• gyengeség, fáradtság, fogyás
• hányinger, hányás, hasi fájdalom
• gyors, mély, erőltetett légzés (Kussmaul-légzés)
• acetonszerű vagy gyümölcsös lehelet
• kiszáradás, szapora pulzus
• álmosság, zavartság, eszméletzavar
A tünetek órák vagy néhány nap alatt alakulnak ki. A Kussmaul-légzés a metabolikus acidózis légzési kompenzációja: a beteg mélyebben és gyorsabban lélegzik, hogy szén-dioxidot adjon le.
Leggyakoribb kiváltó az inzulin kihagyása vagy elégtelen adagja, illetve fertőzés is lehet. De előidézheti más akut betegség, műtét, sérülés vagy nagyobb testi stressz is – és az is előfordul, hogy még a fel nem ismert cukorbetegség áll a háttérben.
Az SGLT2-gátló gyógyszerek mellett ritkán ún. euglikémiás DKA is kialakulhat – ilyenkor a vércukor nem feltétlenül nagyon magas, miközben a ketózis és az acidózis súlyos lehet. Ezt a gyógyszert soha ne hagyd abba önállóan – betegség vagy műtét előtt mindig egyeztess a kezelőorvosoddal.
A hiperglikémia annyit jelent: magas a vércukorszint. A DKA ennél sokkal több: ketontestek halmozódnak fel, acidózis alakul ki, jelentős folyadék- és elektrolitvesztéssel. Egy magas mérési eredmény tehát figyelmeztető jel, de a DKA megállapításához további vizsgálatok szükségesek.
Van egy másik, hasonlóan veszélyes állapot is: a hiperozmoláris hiperglikémiás állapot (HHS). Ez általában rendkívül magas vércukorral és súlyos kiszáradással jár, miközben jelentős ketózis vagy acidózis nem feltétlenül alakul ki. A két állapot néha átfedhet egymással.
DKA gyanújánál a vércukor mellett ellenőrzik a vér- vagy vizeletketont, a vérgázt (astrup), az elektrolitokat és a vesefunkciót is. A vérből mért béta-hidroxibutirát pontosabb képet ad a ketózisról, mint a vizelet ketonja, ezért ez alkalmasabb a nyomon követésre. EKG is készülhet, mert a káliumeltérések a szív működését is befolyásolják.
A vérgázvizsgálat megmutatja a pH-t és a bikarbonátot – alacsony érték mindkettőnél metabolikus acidózisra utal. Az eredményeket mindig a tünetekkel és a többi laborértékkel együtt értékelik.
A cél: helyreállítani a folyadékháztartást, leállítani a ketonképződést, rendezni az elektrolitzavarokat, és megtalálni a kiváltó okot. Közben folyamatosan ellenőrzik a beteg vércukrát, ketonszintjét, pH-ját és elektrolitjait.
• Nagy mennyiségű intravénás folyadékpótlással kezelik a kiszáradást
• Inzulinnal állítják le a ketonképződést és rendezik az anyagcserét
• A káliumot és más elektrolitokat rendszeresen mérik, szükség esetén pótolják
• Felderítik és kezelik a kiváltó okot – például egy fertőzést
A kezelés sorrendjét a laboreredmények határozzák meg. Ha például túl alacsony a kálium, az inzulin indítását késleltetni kell, mert az tovább csökkentheti a szintjét. Épp ezért a DKA kezelése mindig kórházi feladat.
Hívd a 112-t, ha a beteg gyorsan és mélyen lélegzik, zavart vagy nehezen ébreszthető, ismételten hány, nem tud folyadékot magában tartani, nagyon gyenge, vagy gyorsan romlik az állapota. Ugyanez érvényes akkor is, ha DKA-ra utaló tünetei vannak, de korábban nem diagnosztizáltak nála cukorbetegséget.
Ismert cukorbetegség esetén rosszullétkor ellenőrizd a vércukrot és lehetőség szerint a ketonszintet, majd kövesd a diabetológiai csapatodtól kapott betegnap-szabályokat. Az inzulint akkor se hagyd el önállóan, ha nem tudsz enni. Ha bizonytalan vagy, kérj azonnal szakmai segítséget!
Nincs egyetlen olyan érték, ami önmagában bizonyítaná. A diagnózishoz ketózis és metabolikus acidózis is kell – euglikémiás DKA-nál a vércukor akár 11,1 mmol/l alatt is lehet.
Igen. Gyakrabban társul 1-es típushoz, de 2-es típusú és más formájú diabéteszben is kialakulhat.
Mély, erőteljes, gyakran szapora légzés, amivel a szervezet a metabolikus acidózist próbálja részben kompenzálni. DKA-ban ez figyelmeztető, súlyos tünet.
Nem. A kialakult DKA sürgős kórházi kezelést és ismételt laborvizsgálatot igényel. Otthon a megelőzés, a rendszeres vércukor- és ketonellenőrzés, valamint a személyre szabott betegnap-szabályok betartása a legfontosabb.
Igen – főleg 1-es típusnál előfordul, hogy csak a DKA kapcsán derül ki a betegség.
A Mesék a sürgősségiről sorozat 3. részében egy hajnali betegellátáson keresztül mutatom meg, hogyan terelte a gyors, mély légzés, a szapora pulzus és a vérgáz eredménye a gondolkodásunkat DKA felé.
A diabéteszes ketoacidózis nem egyszerűen nagyon magas vércukor. Ketózissal, acidózissal, kiszáradással és elektrolitvesztéssel járó sürgősségi állapot. A gyors, mély légzés, a hányás, a hasi fájdalom, az acetonszagú lehelet és a tudatzavar olyan jelek, amiknél nem szabad várni!
Kapcsolódó cikkek
Mentőtiszt (BSc.), a Sághy Med alapítója. 2008 óta dolgozik a sürgősségi ellátásban, ma sürgősségi osztályon vizsgáló mentőtisztként. Az Elsősegély1x1 oktatóanyagait a saját eseteiből építi.
Iratkozz fel, és küldök egy ingyenes videós újraélesztési anyagot, plusz hasznos elsősegélyes tippeket.
Nincs spam, csak értékes tartalom.