Egy nagy dobbanás. Néhány kihagyásnak érzett ütés. Hirtelen felgyorsuló vagy össze-vissza verő szív. A palpitáció sokféleképpen jelentkezhet – és könnyen megijeszti azt is, akinek nincs ismert szívbetegsége!
A legtöbb szívdobogásérzés nem életveszélyes. De a palpitáció tünet, nem diagnózis – önmagában, az érzésből nem lehet biztosan megállapítani, mi áll mögötte. Ebben a cikkben elmagyarázom, mi okozhatja, mikor érdemes kivizsgáltatni, és mely tüneteknél kell azonnal mentőt hívni.
A palpitáció a saját szívverés kellemetlenül erős vagy szokatlan érzékelése. Nem feltétlenül jelent gyors pulzust – a szívverés lehet normális sebességű, lassú, gyors, szabályos vagy szabálytalan is.
Sokan úgy írják le, hogy a szívük:
• kalapál vagy erősen dobog
• szalad, hirtelen felgyorsul
• remeg vagy lebeg a mellkasban
• kihagy egy ütést
• plusz ütéseket ad
• inkább a nyakban vagy torokban lüktet, mint a mellkasban
Egy epizód tarthat pár másodpercig, néhány percig vagy akár tovább is – lehet egyszeri, visszatérő vagy tartós. Fontos: az erőssége nem árulja el, mennyire komoly a háttérben álló probléma.
Gyakori kiváltó: intenzív fizikai terhelés, alváshiány, stressz, szorongás, koffein, alkohol, nikotin, kiszáradás, bizonyos gyógyszerek vagy stimulánsok. Terhesség és menopauza alatt is gyakoribb lehet.
Nem csak a szív okozhatja – láz, vérszegénység, pajzsmirigy-túlműködés vagy elektrolitzavar is állhat mögötte. Ezért a kivizsgálás nem mindig áll meg az EKG-nál.
Persze a háttérben szívritmuszavar is lehet: extraszisztolé, pitvarfibrilláció, vagy valamilyen gyors ritmuszavar. Ritkábban veszélyes kamrai ritmuszavar is okozhatja. A tünet leírása segít, de a pontos ritmus azonosításához EKG vagy hosszabb (akár napokig tartó) monitorozás kell.
Extraszisztolénál egy ütés a vártnál korábban érkezik – kiindulhat a pitvarból vagy a kamrából. A korai ütést gyakran rövid szünet követi, majd egy erősebbnek érzett normális összehúzódás. Ezért sokan nem magát a plusz ütést, hanem a kihagyást és az utána jövő nagy dobbanást veszik észre. De van, aki a plusz ütést érzi meg jobban.
Alkalmi korai ütések egészséges embereknél is gyakoriak – fáradtság, stressz, sok koffein, alkohol, dohányzás vagy kiszáradás felerősítheti őket. Ha sűrűn jelentkeznek, rosszullétet okoznak, terheléshez kötődnek, vagy ismert szívbetegség mellett lépnek fel: kérj kivizsgálást.
Itt a szív elektromos működése rendezetlenné válik – a pulzus szabálytalan, gyakran gyors is. Van, aki heves szívdobogást, fáradtságot, légszomjat vagy szédülést érez, másnál teljesen tünetmentes.
A legnagyobb veszély, hogy a szabálytalan pitvari működés miatt vérrög képződhet a szívben – ha ez az agy felé sodródik, sztrókot (stroke) okozhat. A kockázat egyénenként eltérő, ezért a véralvadásgátló kezelés szükségességét mindig szakorvos állapítja meg.
Az okoseszközök szabálytalan-ritmus jelzése hasznos figyelmeztetés lehet, de önmagában nem bizonyít semmit. Ismételt jelzés vagy panasz esetén EKG-val érdemes tisztázni.
Hívd a 112-t, ha a palpitáció fennáll és nem múlik, vagy ha ezek közül bármelyik társul hozzá:
• mellkasi fájdalom vagy szorítás
• nehézlégzés
• ájulás, ájulásközeli érzés vagy elesés
• kifejezett gyengeség, zavartság, gyors állapotromlás
• hideg verejtékezés, feltűnő sápadtság
• féloldali gyengeség, arcaszimmetria, beszédzavar vagy látászavar
Ne engedd, hogy vezessen! Maradjon nyugalomban, üljön vagy feküdjön kényelmesen, és ne hagyd egyedül – kövesd a mentésirányító utasításait.
Ha eszméletlenné válik: ellenőrizd a légzését. Normális légzésnél alkalmazz stabil oldalfekvést. Ha nem lélegzik rendesen: kezdd az újraélesztést, és ha van a közelben, használj AED-t.
Akkor is érdemes orvoshoz fordulni, ha épp jól vagy, de a palpitáció:
• rendszeresen visszatér vagy egyre gyakoribb
• ismert szívbetegség mellett lép fel
• új gyógyszer vagy dózisváltás után kezdődött
• olyan családi előzmény mellett jelentkezik, ahol fiatalkori hirtelen szívhalál vagy öröklődő szívbetegség szerepel
Ha korábban mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel vagy ájulással járt, de közben elmúlt – akkor is sürgős orvosi értékelés kell.
A palpitáció gyakran addigra elmúlik, mire orvoshoz érsz – ezért hasznos, ha feljegyzed:
• mikor kezdődött és meddig tartott
• hirtelen vagy fokozatosan indult és szűnt-e meg
• szabályosnak vagy szabálytalannak érezted-e
• mekkora volt a pulzusod, ha meg tudtad mérni
• mit csináltál előtte, ittál-e koffeint vagy alkoholt
• volt-e mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, ájulás
• mit mutatott a vérnyomásmérő vagy az okoseszköz
Egy okosóra vagy hordozható EKG felvétele sokat segíthet, ha épp a panasz alatt rögzített ritmust. De ez nem helyettesíti a diagnózist, és sürgős tünetnél nem szabad miatta késleltetni a mentőhívást.
A kivizsgálás a panasz részletes átbeszélésével, fizikális vizsgálattal és nyugalmi 12 elvezetéses EKG-val indul. Ha a tünet csak időnként jelentkezik, hosszabb monitorozásra lehet szükség – 24 órás vagy többnapos Holter-EKG, esetleg eseményrögzítő.
Az orvos laborvizsgálatot is kérhet: a vérkép vérszegénységre, a pajzsmirigyértékek túlműködésre, az elektrolitok ioneltérésre utalhatnak. Szívultrahangra akkor lehet szükség, ha a szív szerkezetét is ellenőrizni kell.
Mindig az októl függ. Ártalmatlan, ritka extraszisztolénál gyakran elég a megfelelő alvás, folyadékbevitel, és a kiváltók – pl. túl sok koffein, alkohol, nikotin – csökkentése.
Ha vérszegénység, pajzsmirigybetegség vagy más háttérok igazolódik, azt kell kezelni. Szívritmuszavarnál szóba jöhet pulzus- vagy ritmusszabályozó gyógyszer, katéteres abláció, elektromos kardioverzió vagy más beavatkozás. Pitvarfibrillációnál az orvos külön értékeli a sztrókkockázatot és a véralvadásgátlás szükségességét.
Igen – a stressz és a szorongás felerősíti a szívverés érzékelését, és gyorsíthatja is a pulzust. Új, visszatérő vagy rosszulléttel járó panaszt viszont ne tulajdoníts automatikusan stressznek.
Az alkalmi, kihagyásnak érzett ütés mögött gyakran extraszisztolé áll, ami sokaknál teljesen ártalmatlan. Ha gyakori, rosszulléttel jár, terheléshez kötődik vagy ismert szívbetegség mellett jelentkezik – kérj kivizsgálást.
A készülék mérés közben szabálytalanságot érzékelt – ez lehet mérési hiba, mozgás, extraszisztolé, vagy valódi ritmuszavar is. Ismételd meg a mérést pár perc nyugalom után. Ha a jelzés visszatér vagy panaszod van, beszélj orvossal – az ikon önmagában nem diagnózis.
A palpitáció mögötti okot néha csak a panasz alatt készült EKG mutatja meg. A Mesék a sürgősségiről sorozat egyik részében egy idős beteg esetén keresztül mutatom be, hogyan jelezhet a szapora szívverés és a hányinger sürgős ritmuszavart.
A palpitáció gyakori, és sokszor nem veszélyes. Ha visszatér vagy tartós, vizsgáltasd ki! Ha mellkasi fájdalom, nehézlégzés, ájulás, gyors állapotromlás vagy sztrókra utaló tünet társul hozzá: hívd a 112-t.
Mentőtiszt (BSc.), a Sághy Med alapítója. 2008 óta dolgozik a sürgősségi ellátásban, ma sürgősségi osztályon vizsgáló mentőtisztként. Az Elsősegély1x1 oktatóanyagait a saját eseteiből építi.
Iratkozz fel, és küldök egy ingyenes videós újraélesztési anyagot, plusz hasznos elsősegélyes tippeket.
Nincs spam, csak értékes tartalom.