Az agyi aneurizma az agyat ellátó egyik verőér falának körülírt kiboltosulása. Szakszóval aneurysma cerebri, hétköznapi nyelven agyi értágulat vagy érkiboltosulás.
Az érfal egy ponton meggyengül, és a vérnyomás hatására lassan kialakul rajta egy zsákszerű kidudorodás – sokan egy apró lufihoz hasonlítják. Ez csak szemléltetés: az aneurizma nem egy különálló képlet, hanem magának az érfalnak a része.
A leggyakoribb forma a zsákszerű aneurizma. Ritkábban az ér hosszabb szakasza tágul ki orsószerűen, vagy az érfal rétegei között alakul ki sérülés.
A nem megrepedt koponyaűri aneurizmák a felnőtt lakosság kb. 3 százalékánál fordulnak elő – ami elsőre meglepően soknak tűnik. Fontos viszont tudni: ezek túlnyomó többsége soha nem reped meg. Sok kicsi marad tünetmentes, és csak véletlenül derül ki – például amikor valakinél egészen más okból (fejfájás, szédülés, sérülés) készül koponya CT vagy MR vizsgálat.
Az aneurizma felfedezése tehát nem jelent automatikusan közvetlen veszélyt. A további teendőkről mindig egyéni kockázatértékelés alapján döntenek.
Nincs egyetlen konkrét ok – többnyire több tényező együtt gyengíti az érfalat vagy növeli a kockázatot:
• tartósan magas vérnyomás
• dohányzás
• idősebb életkor
• családi halmozódás
• egyes öröklődő kötőszöveti betegségek
• autoszomális domináns policisztás vesebetegség
• bizonyos érfejlődési rendellenességek
• stimuláns drogok (pl. kokain)
Ezek kockázati tényezők, nem garantált okok. Magas vérnyomással vagy dohányzással sem törvényszerű az aneurizma – ismert rizikófaktor nélkül is előfordulhat.
A kisebb, nem megrepedt aneurizma többnyire teljesen tünetmentes. Ha megnő, nyomhatja a környező idegeket és agyi képleteket – a tünetek ilyenkor a helyétől és méretétől függenek:
• szem fölötti vagy mögötti fájdalom
• kettős látás vagy más látászavar
• eltérő pupillaméret
• csüngő szemhéj
• arcfél-zsibbadás vagy gyengeség
• beszéd- vagy koncentrációs nehézség
• ritkán epilepsziás roham
Ezek más betegségekben is előfordulhatnak, önmagukban tehát nem jelentenek diagnózist. Új vagy romló idegrendszeri panasz esetén viszont mindig érdemes orvoshoz fordulni!
Ha az aneurizma fala megreped, vér kerülhet az agyat körülvevő térbe – ezt hívjuk szubarachnoideális vérzésnek (SAV, vagy angolul SAH). Ez a vérzéses stroke egyik súlyos formája.
A legjellemzőbb tünet a hirtelen, rendkívül erős fejfájás – az érintettek gyakran életük legerősebb fejfájásaként írják le. Másodpercek vagy percek alatt éri el a csúcspontját, ezért hívják villámcsapásszerű fejfájásnak is.
Ezt kísérheti:
• hányinger, hányás
• tarkófájdalom vagy -merevség
• fényérzékenység
• zavartság, aluszékonyság
• eszméletvesztés
• görcsroham
• beszédzavar
• féloldali gyengeség vagy bénulás
• látászavar
• gyors állapotromlás
• súlyos esetben légzés- vagy keringésleállás
Nem mindenkinél jelenik meg minden tünet – néha kevésbé jellegzetesen indul, ezért a teljes képet kell nézni, nem egyetlen panaszt.
Igen, néha egy kisebb szivárgás megelőzi a nagyobb vérzést – ez hirtelen, szokatlanul erős fejfájást okozhat (ún. figyelmeztető vagy „sentinel” fejfájás). Utólag persze nem lehet minden korábbi fejfájásról biztosan megmondani, hogy ez volt-e az – a fejfájás rendkívül gyakori, és a legtöbbször nem vérzés áll mögötte.
A lényeges kérdések inkább ezek:
• Hirtelen kezdődött?
• Másodpercek alatt lett nagyon erős?
• Teljesen más, mint a korábbi fejfájásaid?
• Társul hozzá hányás, zavartság vagy eszméletvesztés?
• Megjelent beszédzavar, féloldali gyengeség vagy más idegrendszeri tünet?
Ha bármelyikre igen a válasz, ne várj otthon.
Hívd a 112-t, ha valakinél:
• hirtelen, rendkívül erős fejfájás jelentkezik
• eszméletvesztés vagy zavartság kíséri
• görcsroham alakul ki
• beszédzavar, féloldali gyengeség vagy arcaszimmetria jelenik meg
• gyorsan romlik az állapota
• a légzése rendellenessé válik vagy leáll
Ne engedd, hogy a beteg maga vezessen kórházba! Maradj mellette, kövesd a mentésirányító utasításait. Ne adj neki enni-inni, és semmilyen gyógyszert – főleg ne vérlemezke-gátlót, például aszpirint – saját döntésből, mert a háttérben vérzés is állhat.
Ha eszméletlen, de normálisan lélegzik: biztosíts szabad légutat, fektesd stabil oldalfekvésbe. Ha nem lélegzik rendesen: kezdd az újraélesztést, és használj AED-t, ha van a közelben.
A vizsgálat attól függ, hogy tünetmentes aneurizmát keresnek, vagy friss vérzés gyanúja áll fenn.
Hirtelen, súlyos fejfájásnál és vérzésgyanúnál általában natív koponya-CT az első lépés (kontrasztanyag nélkül) – ezen a friss vérzés jól látszik. Ha az ereket is meg kell nézni, jöhet a CT-angiográfia, ahol kontrasztanyaggal festik meg az agyi artériákat.
Bizonyos esetekben szükség lehet még:
• MR-angiográfiára
• katéteres agyi érfestésre
• erős gyanú, de negatív első kép esetén lumbálpunkcióra (gerinccsapolás)
A katéteres angiográfia adja a legrészletesebb képet – szükség esetén rögtön érbelüli kezelés is követheti.
Nem kell automatikusan megoperálni. Az orvosok mérlegelik a megrepedés kockázatát a beavatkozás kockázatával szemben, figyelembe véve:
• az aneurizma méretét, alakját, elhelyezkedését
• növekszik-e
• a beteg életkorát és általános állapotát
• magas vérnyomást, dohányzást
• családi előzményeket
• korábbi SAV-ot
• a beteg saját preferenciáit
Van, hogy elég a rendszeres képalkotó ellenőrzés, van, hogy a megelőző beavatkozás a biztonságosabb út. Nincs egyetlen mérethatár, ami mindenkinél eldöntené a kérdést – az interneten talált általános számok alapján tehát nem érdemes döntést hozni.
A cél, hogy a vér ne juthasson be az aneurizmába – így csökken a megrepedés vagy újravérzés esélye. Két fő út létezik:
Műtéti klippelés – az idegsebész egy apró fémklippel zárja el az aneurizma nyakát, miközben az eredeti érben tovább áramolhat a vér.
Érbelüli (endovaszkuláris) kezelés – az orvos egy artérián keresztül vezetett katéterrel jut el az aneurizmához, és platinaspirálokat (coilokat) helyez bele, hogy elősegítse az elzáródást. Bizonyos esetekben stentet vagy áramlásterelő eszközt (flow divertert) is használnak.
A választás az aneurizma alakjától, méretétől, helyétől, valamint a beteg állapotától és kórtörténetétől függ.
A kezdeti vérzés önmagában is károsítja az agyat, de utána további szövődmények jöhetnek:
• újravérzés
• agyduzzanat
• koponyaűri nyomásfokozódás
• hydrocephalus (agyvízkeringési zavar)
• görcsroham
• érgörcs (vasospasmus) – amikor a vérzést követő napokban egyes erek beszűkülnek, csökkentve az adott agyterület vérellátását
• késői vérellátási zavar
Ezért a sikeresen ellátott esetek után is intenzív megfigyelésre van szükség.
Igen, de nagyon eltérő mértékben. Sokat számít a vérzés nagysága és helye, az eredeti agykárosodás, az ellátás gyorsasága, és hogy volt-e újravérzés vagy más szövődmény.
Van, aki kezelés és rehabilitáció után teljesen önálló életet él tovább. Másoknál mozgászavar, beszédprobléma, memóriazavar, fáradékonyság vagy személyiségváltozás maradhat vissza. A felépülés gyakran hosszú út – gyógytorna mellett logopédiai, neuropszichológiai és lelki támogatásra is szükség lehet.
Nem minden esetben, de a befolyásolható kockázatokat érdemes csökkenteni:
• ne dohányozz
• kezeltesd a magas vérnyomásod
• ellenőrizd rendszeresen a vérnyomásod
• kerüld a kokaint és más stimulánsokat
• tartsd be az előírt kontrollvizsgálatokat
• ismert aneurizma esetén beszéld meg orvosoddal az életmódi kérdéseket
A mozgás és az egészséges életmód általában nem tiltott – ismert aneurizmánál viszont az egyéni terhelhetőségről a kezelőorvos tud pontos tanácsot adni.
Nem – a teljes lakosság rutinszerű szűrése jelenleg nem indokolt. Érdemes viszont szóba hozni orvosoddal, ha több közeli családtagodnál is előfordult már agyi aneurizma vagy SAV, vagy ha öröklődő betegséged van (pl. policisztás vesebetegség).
Az aneurizma megrepedése nem mindig a tankönyvek szerint zajlik. A Mesék a sürgősségiről sorozat egyik részében egy középkorú beteg történetét mesélem el, akinél két nap fejfájás után állt le a keringése – a kórházi vizsgálat pedig megrepedt agyi aneurizmát igazolt.
Olvasd el a történetet: Két nap fejfájás – aztán keringésleállás.
Az agyi aneurizma gyakran semmilyen panaszt nem okoz, és a legtöbb sosem reped meg. A hirtelen, rendkívül erős fejfájás viszont vészjel lehet – főleg, ha hányás, zavartság, eszméletvesztés, görcsroham vagy féloldali gyengeség társul hozzá.
Ilyenkor ne várj arra, hogy magától elmúljon! Hívd a 112-t, maradj a beteg mellett, és kövesd a mentésirányító utasításait. A gyors segítség nem garantál teljes felépülést, de valódi esélyt ad rá.
Mentőtiszt (BSc.), a Sághy Med alapítója. 2008 óta dolgozik a sürgősségi ellátásban, ma sürgősségi osztályon vizsgáló mentőtisztként. Az Elsősegély1x1 oktatóanyagait a saját eseteiből építi.
Iratkozz fel, és küldök egy ingyenes videós újraélesztési anyagot, plusz hasznos elsősegélyes tippeket.
Nincs spam, csak értékes tartalom.