Bedobbant már úgy a szíved, mintha egy pillanatra kihagyott volna? Vagy hirtelen zakatolni kezdett, és a torkodban is érezted az ütéseket? A palpitáció, vagyis a szívdobogásérzés gyakori panasz. Sokszor ártalmatlan, de pusztán az érzés alapján nem lehet eldönteni, mi áll mögötte.
Egy idős beteg hányingerrel és szapora szívveréssel érkezett a sürgősségire. Első hallásra ezek a panaszok még nem árulták el, milyen ritmus zajlik a szívében. Az EKG azonban olyan eltérést mutatott, amelyet már nem lehetett egyszerű, kellemetlen szívdobogásként kezelni!
A palpitáció szívdobogásérzést jelent. Van, aki egy erősebb ütést érez. Más úgy fogalmaz, hogy kihagy a szíve, kalapál a mellkasa vagy hirtelen nagyon felgyorsul a pulzusa. Az érzés jelentkezhet a mellkasban, a nyakban vagy a torokban is. Tarthat néhány másodpercig, több percig, de vissza-visszatérhet vagy hosszabban is fennállhat.
A tünet megélése is eltérő. Valakit csak egy kicsit zavar, másban komoly félelmet kelt. Ez az intenzív érzés ugyanakkor nem mindig jelent súlyos ritmuszavart, és az enyhe panasz sem zárja ki azt. Ezért fontos, hogy ne csak azt nézzük, mennyire ijesztő, hanem azt is, társul-e hozzá más tünet.
Az idős úrnál az EKG-n a szabályos ütések mellett ismétlődő kóros ütések jelentek meg. A felvétel olyan ritmuszavar lehetőségét vetette fel, amely sürgős orvosi értékelést és megfigyelést igényelt.
Ez jól mutatja, miért nem lehet a palpitáció okát pusztán a beteg érzéseiből megmondani. Ugyanaz a panasz állhat egy ártalmatlan, korai, egyszeri szívütés mögött, de jelezhet komolyabb szívritmuszavart is. A döntő információt sokszor az EKG adja – lehetőleg akkor, amikor a panasz még éppen fennáll.
A szívdobogásérzés egyik gyakori oka az extraszisztolé, vagyis egy idő előtt érkező plusz szívdobbanás. Ezt sokan úgy érzik, mintha a szívük kihagyna. Valójában a korai ütést gyakran egy rövid szünet, majd egy erőteljesebb normális ütés követi. Többnyire ezt az erősebb dobbanást és a kis „szünetet” érezzük meg.
Alkalmi extraszisztolék egészséges embereknél is előfordulhatnak, és sok esetben nem jelentenek betegséget. A gyakoriságuk önmagában azonban nem elég a megítéléshez. Számít, honnan indulnak, milyen mintázatban jelentkeznek, okoznak-e tünetet, és van-e ismert szívbetegség. Visszatérő vagy panaszt okozó extraszisztolék esetén ezért érdemes kivizsgálást kérni.
Palpitációt okozhat pitvarfibrilláció is. Ilyenkor a szívverés szabálytalanná válik, és gyakran fel is gyorsul. Van, aki erős kalapálást vagy gyengeséget érez, másnál alig okoz panaszt és akár napokig észre sem veszi. Egy otthoni vérnyomásmérő vagy viselhető eszköz jelezhet szabálytalan ritmust, de a diagnózishoz orvosi értékelés és EKG szükséges.
A pitvarfibrilláció egyik legfontosabb veszélye, hogy elősegítheti a vérrögképződést a szívben, ezáltal növelheti a sztrók (stroke) és más artériás embóliák (érelzáródások) kockázatát. Ez nem jelenti azt, hogy minden pitvarfibrilláló betegnek biztosan vérrögje lesz. A kockázatot egyénileg mérik fel, és ennek alapján dönthetnek például véralvadásgátló kezelésről.
Hívd a 112-t, ha a szívdobogásérzés nem múlik, vagy az alábbi tünetek valamelyike társul hozzá:
Állítsd le a beteg fizikai terhelését, ültesd vagy fektesd kényelmes helyzetbe, és maradj mellette. Ha ájulás érzése lenne, akkor segíthetsz még a megemelt alsó végtagokkal. Ne engedd vezetni! Ha nehezen kap levegőt, olyan testhelyzetet válasszon, amelyben könnyebben lélegzik; ez leggyakrabban a félülő testhelyezet lesz.
Ha elveszíti az eszméletét, ellenőrizd a légzését. Normális légzés mellett helyezd stabil oldalfekvésbe. Ha nem lélegzik normálisan, kezdd meg az újraélesztést, és használj AED-t, ha elérhető. Kövesd a mentésirányító utasításait, aki a segélyhívás közben folyamatosan vonalban marad veled!
Ha a palpitáció már elmúlt, de rendszeresen visszatér, egyre gyakoribb, vagy ismert szívbetegség mellett jelentkezik, kérj orvosi vizsgálatot. Ugyanez igaz akkor is, ha a családban előfordult fiatal korban bekövetkező hirtelen szívhalál vagy öröklődő szívbetegség.
Érdemes feljegyezni, mikor kezdődött a panasz, mennyi ideig tartott, szabályosnak vagy szabálytalannak érezted-e a pulzust, és volt-e hozzá mellkasi fájdalom, légszomj vagy szédülés. Ezek az információk sokat segíthetnek a kivizsgálás során.
A palpitáció gyakran ártalmatlan jelenség, de nem önálló diagnózis. Ha rövid, ritka és más panasz nélkül jelentkezik, általában nem sürgősségi helyzet. Ha viszont nem múlik, rosszulléttel jár, vagy rendszeresen visszatér, ne próbáld otthon kitalálni az okát!
A palpitáció lehetséges okairól, a kivizsgálásról és a figyelmeztető jelekről a palpitációról szóló részletes Tudástár-cikkben olvashatsz tovább.
Mentőtiszt (BSc.), a Sághy Med alapítója. 2008 óta dolgozik a sürgősségi ellátásban, ma sürgősségi osztályon vizsgáló mentőtisztként. Az Elsősegély1x1 oktatóanyagait a saját eseteiből építi.
Kéthetente egy valós eset, videóval. Nincs spam, nincs hírlevélözön — csak az, amit tényleg érdemes tudni.
Iratkozz fel, és küldök egy ingyenes videós újraélesztési anyagot, plusz hasznos elsősegélyes tippeket.
Nincs spam, csak értékes tartalom.