Hajnali ügyelet volt. A beteg gyorsan és feltűnően mélyen lélegzett, szapora volt a pulzusa, a vércukormérőnk pedig már nem is tudott pontos számot adni: az érték meghaladta a készülék mérési tartományát.
Ilyenkor nem elég annyit megállapítani, hogy magas a beteg vércukora. A légzés, a keringés és a sav-bázis állapot együtt mutatja meg, mennyire súlyos a helyzet. Ennél a betegnél minden jel egy veszélyes anyagcsere-kisiklás, a diabéteszes ketoacidózis (DKA) felé mutatott.
A videóban elektromos fonendoszkóppal mutattam meg, milyen szív- és légzési hangokat hallok vizsgálat közben. Ezek sok mindenről árulkodnak, de a DKA-t nem a fonendoszkóp diagnosztizálja – ebben az esetben a légzés mintázata volt igazán beszédes.
A beteg nem egyszerűen szaporán vette a levegőt. Mély, erőteljes légzése volt – ezt hívjuk Kussmaul-légzésnek. A szervezet ezzel próbál minél több szén-dioxidot leadni, hogy valamennyire ellensúlyozza a vér elsavasodását. Ez nem megnyugtató jel – éppen ellenkezőleg: azt mutatja, hogy a test már komolyan küzd az egyensúlyért.
A vérgázvizsgálat percek alatt irányt mutatott
A sürgősségin gyakran használunk ágy melletti vérgáz-analizátort – sokan egyszerűen csak Astrupnak hívják. Néhány percen belül képet ad a sav-bázis állapotról, és a készüléktől függően más fontos értékeket is mérhet.
• Vércukor: 38 mmol/l felett volt – a készülék már nem tudta pontosan mérni
• pH: nagyon alacsony érték – súlyos acidózisra utalt
• Bikarbonát: alacsony – a metabolikus acidózis egyik fontos jele
• Oxigénellátottság: megfelelőnek látszott, de ettől még nem lett kevésbé veszélyes az anyagcsere-eltérés
A magas vércukor, a mély légzés és az acidózis erősen felvetette a DKA lehetőségét. A diagnózishoz viszont a ketonok kimutatása is kellett – a vérgáz csak az első, nagyon fontos darabja volt a teljes képnek.
Ha nincs elég hatásos inzulin, a sejtek nem tudják felhasználni a vérben lévő glükózt. A szervezet ezért zsírbontásra áll át, hogy valahonnan energiához jusson. Eközben ketontestek képződnek, amelyek nagy mennyiségben savas irányba tolják el a vér kémhatását.
Közben a magas vércukor miatt glükóz kerül a vizeletbe, és magával visz vizet és elektrolitokat is. Emiatt a beteg sokat vizelhet, erősen szomjazhat, és fokozatosan kiszáradhat. A szapora pulzus részben pont ennek a folyadékvesztésnek a következménye.
Ebben az esetben extrém magas volt a vércukor – de fontos tudni, hogy a DKA nem mindig ilyen látványos. Létezik úgynevezett euglikémiás DKA is, amikor a vércukor nem kiugróan magas. Ez például bizonyos, SGLT2-gátlónak nevezett cukorbetegség elleni gyógyszerek mellett fordulhat elő.
Ezért egyetlen vércukorértékből nem lehet biztosan kimondani – vagy kizárni – a DKA-t. A ketonok, a pH, a bikarbonát, az elektrolitok és a beteg állapota együtt számít.
A súlyos DKA kórházi sürgősség. Nagyon sok folyadékot adunk, inzulinnal állítjuk le a ketonképződést, rendszeresen ellenőrizzük – és szükség szerint pótoljuk – az elektrolitokat, és megkeressük a kiváltó okot. Ilyen lehet egy fertőzés, vagy egyszerűen az, hogy valaki kihagyta az inzulinját.
A káliumszint különösen fontos! Az inzulin hatására a kálium a sejtekbe áramlik, ezért a vér káliumszintje gyorsan leeshet. Az inzulinkezelés tehát nem annyi, hogy adunk pár egységet – folyamatos ellenőrzés, ismételt labor és szükség esetén káliumpótlás kell mellé.
A DKA első jelei könnyen összetéveszthetők egy egyszerű rosszulléttel. Az erős szomjúság, a gyakori vizelés, a hányinger, a hányás, a hasi fájdalom és a gyengeség önmagában is figyelmeztető – de ha gyors, mély légzéssel, aluszékonysággal vagy zavartsággal társul, az már sürgős vészjel.
Ha valaki így van rosszul – főleg, ha cukorbeteg, vagy akár még nem is tudja, hogy az –, azonnal segítséget kell kérni! Súlyos rosszullét, nehézlégzés, zavartság vagy ismételt hányás esetén hívd a 112-t. A DKA megfelelő kórházi kezeléssel rendszerint rendezhető – de otthon nem biztonságos kivárni.
A diabéteszes ketoacidózis tüneteiről, kiváltó okairól, vizsgálatáról és a laikus teendőkről a kapcsolódó Tudástár-cikkben olvashatsz részletesen.
Mentőtiszt (BSc.), a Sághy Med alapítója. 2008 óta dolgozik a sürgősségi ellátásban, ma sürgősségi osztályon vizsgáló mentőtisztként. Az Elsősegély1x1 oktatóanyagait a saját eseteiből építi.
Kéthetente egy valós eset, videóval. Nincs spam, nincs hírlevélözön — csak az, amit tényleg érdemes tudni.
Iratkozz fel, és küldök egy ingyenes videós újraélesztési anyagot, plusz hasznos elsősegélyes tippeket.
Nincs spam, csak értékes tartalom.