Tudod, melyik lehet a legsúlyosabb sérülés, ami egy sekély vízbe történő fejesugrás után kialakulhat?
Nem, nem feltétlenül a koponyatörés vagy az arcon keletkező sérülés jelenti a legnagyobb veszélyt. Sokkal súlyosabb következményekkel járhat, ha a gerinc, illetve a benne futó gerincvelő sérül meg!
Egy ilyen baleset akár egyetlen pillanat alatt megváltoztathatja valakinek az egész életét!
Nemrég a Balaton-parton sétáltam és csináltam egy videót, amelyben valaki egy vízibicikli csúszdájának tetejéről ugrott fejest a vízbe. Ekkor jutott eszembe, hogy érdemes lenne erről külön is beszélni.
A természetes vizek mélysége nem állandó. A vízállás változhat, az aljzat egyenetlen lehet, és egy korábban biztonságosnak gondolt hely idővel sekélyebbé válhat. Ezért még akkor is fontos ellenőrizni a víz mélységét és az ugrás biztonságos körülményeit, ha egyébként jól ismerjük az adott partszakaszt, főleg ezekben az aszályos időkben.
Fejesugráskor a fej vagy a felső test a víz alatti medernek ütközhet – ilyenkor a nyaki gerinc hatalmas erőhatásnak van kitéve.
A gerinc sérülhet összenyomódás, csigolyatörés, ficam, vagy a gerincvelő zúzódása és nyomása következtében.
Fontos különbség: a gerincoszlop és a gerincvelő nem ugyanaz. A csigolyákból álló gerincoszlop egy védő „csatornát” képez, ebben fut a gerincvelő, ami az agy és a test többi része között továbbítja az idegi információkat.
Ha a gerincvelő sérül, az idegi jelek részben vagy teljesen kieshetnek a sérülés alatti területeken.
A következmények attól is függenek, hogy a gerinc melyik szakasza sérült meg, és milyen mértékű a gerincvelő károsodása.
A háti vagy ágyéki szakasz sérülésénél elsősorban az alsó végtagok mozgása és érzékelése károsodhat – ez akár a lábak bénulásához is vezethet.
A nyaki gerincvelő sérülése ennél kiterjedtebb következményekkel jár. Ilyenkor mind a négy végtag érintett lehet.
A magas nyaki szakasz sérülése a légzésben részt vevő izmok működését is befolyásolhatja – súlyos esetben légzési elégtelenség is kialakulhat.
A videóban egy szemléltető modellen (Samu) mutatom meg, hogyan helyezkedik el a gerincvelő a csigolyák között.
A csigolyák egymás fölött helyezkednek el, és középen egy csontos csatornát alkotnak – ebben fut a gerincvelő.
A csigolyák között porckorongok találhatók. Ezek segítik a gerinc mozgását, és részben csillapítják a terhelést.
A csigolyák oldalán található nyílásokon keresztül lépnek ki a gerincvelőből eredő idegek. Ezek továbbítják az információkat többek között a váll, a kar és a kéz izmai, valamint érzőterületei felé.
Ha valaki fejesugrás után nem tud mozogni, nyaki vagy háti fájdalomra panaszkodik, zsibbadást érez, gyengének tűnik vagy zavart, gerincsérülés lehetőségére kell gondolni.
Ha nincs normális légzése, a segélyhívó utasításai alapján meg kell kezdeni az újraélesztést – a sérült mozgatásának módját ilyenkor mindig az életmentés szükségessége határozza meg.
A legfontosabb azonban a megelőzés: ismeretlen vagy sekély vízbe ne ugorj fejest!
A teljes háttérmagyarázatot a kapcsolódó Tudástár-cikkben olvashatod: Nyakigerincvelő-sérülés sekély vízbe ugrás után: tünetek és teendők.
A videóban megmutatom, hogyan helyezkedik el a gerincvelő a csigolyák között, és miért lehet különösen veszélyes a nyaki gerinc sérülése.
Ha tetszett a videó, lájkold, kommenteld és oszd meg!
Mentőtiszt (BSc.), a Sághy Med alapítója. 2008 óta dolgozik a sürgősségi ellátásban, ma sürgősségi osztályon vizsgáló mentőtisztként. Az Elsősegély1x1 oktatóanyagait a saját eseteiből építi.
Kéthetente egy valós eset, videóval. Nincs spam, nincs hírlevélözön — csak az, amit tényleg érdemes tudni.
Iratkozz fel, és küldök egy ingyenes videós újraélesztési anyagot, plusz hasznos elsősegélyes tippeket.
Nincs spam, csak értékes tartalom.