Amikor mentőtiszt vizsgál meg a sürgősségi osztályon
Előfordult már veled, hogy a sürgősségi vizsgálóban nem orvos, hanem mentőtiszt mutatkozott be? Sok beteg arcán ilyenkor ugyanazt a kérdést látom: rendben, de akkor most ki fog engem ellátni?
A bizonytalanság teljesen érthető. A legtöbben az orvost és az ápolót ismerik – a mentőtiszt és az APN neve jóval ritkábban kerül szóba. Pedig mindkét szakemberrel találkozhatsz a sürgősségin, és mindketten az ellátócsapat teljes jogú tagjai.
A kérdés, amit gyakran látok a betegeken
Amikor bemutatkozom, néha érzem azt a pillanatnyi megtorpanást. A beteg arra számított, hogy rögtön egy orvos ül majd vele szemben – ehelyett egy mentőtiszt kezdi kikérdezni és megvizsgálni.
Ilyenkor igyekszem röviden elmondani, mi a szerepem. Nem az orvos helyett vagyok ott, és nem is egyedül viszem végig a teljes betegutat. A saját szakképzettségem és az osztály helyi rendje szerint veszek részt a vizsgálatban, a sürgős problémák felismerésében, az első beavatkozásokban és a beteg állapotának követésében.
A mentőtiszt: külön egészségügyi hivatás
A mentőtiszt nyolc féléves, 240 kredites BSc-képzésben szerez diplomát. A tananyag középpontjában a sürgősségi betegellátás áll: betegvizsgálat, triázs, oxiológia, intenzív ellátás, újraélesztés, tömeges balesetek és más időkritikus helyzetek.
A mentőtiszt nem orvos, és a képzése nem az orvosképzés „rövidített” változata. De az sem helyes elképzelés, hogy valahol az orvos és az ápoló között áll félúton. Ez egy önálló szakképzettség, kifejezetten az akut és sürgősségi ellátás feladataira kiépítve.
Mit csinálunk a sürgősségi osztályon?
A mentőtisztek munkája intézményenként eltérhet. A végzettség mellett számít a munkaköri leírás, a megszerzett gyakorlat, az osztály szabályozása, és az is, hogy az adott helyzet milyen orvosi közreműködést igényel.
Ott, ahol dolgozom, részt veszek a beteg kikérdezésében és vizsgálatában, értékelem a sürgősség szempontjából fontos adatokat, figyelem az állapotváltozást, és elindítom azokat a lépéseket, amelyekre a saját feladatköröm lehetőséget ad. Ha a beteg állapota, a diagnózis vagy a kezelés kérdése szakorvosi döntést igényel, bevonjuk az orvost.
Kik azok az APN-ek?
Az APN az angol Advanced Practice Nurse rövidítése – magyarul kiterjesztett hatáskörű ápoló. Ez mesterszintű, négy féléves, 120 kredites képzés, amely egy korábbi egészségtudományi diplomára épül.
Több specializációja van, köztük a sürgősségi szakápolás. Erre ápolói alapképzettséggel, illetve bizonyos feltételek és kreditelismerés mellett mentőtiszti végzettséggel is be lehet kerülni. Az APN tehát nem egyszerűen egy új elnevezés minden diplomás ápolóra vagy mentőtisztre – hanem egy külön mesterdiploma.
A tízpróbázó-hasonlat
A mentőtisztet gyakran szoktam a tízpróbázóhoz hasonlítani. A tízpróbázónak sokféle helyzetben kell gyorsan és megbízhatóan teljesítenie – mi is széles sürgősségi látásmóddal dolgozunk: fel kell ismernünk, mi veszélyezteti közvetlenül a beteget, mi nem várhat, és mihez kell más szakterület segítsége.
Egy infarktus vagy súlyos szívritmuszavar korai felismerése és ellátása alapvető sürgősségi feladat. A hosszú távú kardiológiai kezelés részletes beállítása viszont már a kardiológus szakorvos területe. A hasonlat nálam nem rangsort jelent – inkább azt, hogy különböző szakemberek más-más feladatra készülnek fel a legmélyebben.
Mentőtiszt és belgyógyász egy csapatban
Az egyik kisebb városi kórházban, ahol dolgozom, korábban belgyógyászok ügyeltek a sürgősségi osztályon is. Ma mentőtisztek is részt vesznek az ellátásban, és a két szemlélet remekül kiegészíti egymást.
Mi elsősorban az időkritikus veszélyeket, a gyors állapotfelmérést és a stabilizálást tartjuk szem előtt. A belgyógyász részletesen végiggondolja a betegségek összefüggéseit és a további terápiát. A jó sürgősségi ellátásban ezek nem versengő szerepek – ugyanannak a betegútnak egymásra épülő részei.
A beteg mögött mindig csapat áll
Azokon az osztályokon, ahol dolgozom, minden műszakban elérhető műszakvezető szakorvos vagy főorvos. Ha más szakterület ismerője kell, konzíliumot kérünk – ez néha rengeteg telefonhívást jelent, de a cél egyszerű: a beteg a megfelelő szakemberhez és a megfelelő ellátáshoz jusson.
A sürgősségi osztály működését tehát nem úgy érdemes elképzelni, hogy egyetlen ember dönt el mindent. A beteg ellátásában mentőtisztek, APN-ek, ápolók, orvosok, szakorvosok, diagnosztikai szakemberek és más kollégák dolgoznak együtt.
Mit vigyél magaddal ebből?
Ha legközelebb mentőtiszt vagy APN kezdi meg a vizsgálatodat, nyugodtan kérdezd meg, mi a szerepe az ellátásodban. Ez természetes kérdés, és segít átlátni, hogyan épül fel az ellátásod.
Attól, hogy nem rögtön orvossal találkozol, még nem maradsz orvosi háttér nélkül és nem lesz rosszabb minőségű az ellátásod. A lényeg az, hogy mindenki a saját felkészültsége és feladata szerint dolgozzon, felismerje a saját határait, és időben bevonja azt a szakembert, akire a betegnek szüksége van.
A mentőtiszt és a kiterjesztett hatáskörű ápoló képzéséről, valamint a két végzettség közötti különbségről a kapcsolódó Tudástár-cikkben olvashatsz részletesen.
Felhasznált szakmai források
- Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Mentőtiszt
- Semmelweis Egyetem Kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzés
- Oktatási Hivatal Felsőoktatási képzések nyilvántartása
Kapcsolódó cikkek





